Féltékenység kontra önbizalom


Életünk során többször is átélünk olyan helyzeteket, ahol féltékenyek vagyunk. Lehet ez egy szerelemben, lehet a testvérek közötti rivalizálásban, de megtörténhet a munkahelyi környezetben is.

Gondolkodtál már azon, hogy mi lehet a féltékenység érzése mögött?

Meglepődnél, hogy hová vezetnek a szálak!

A féltékenység érzése mögött gyakran az önbizalomhiány rejlik. Talán gyerekkorban kevés volt a figyelem és elismerés. Esetleg a hugi vagy a bátyus “ügyesebb” volt. Életed első 7 évében “megtanultad, elhitted”, hogy “neked ez nem megy”, “úgysem lehetsz olyan jó, mint a testvéred”, netán “olyan semmirekellő vagy, mint az apád”, vagy “a férfiakra nem lehet számítani” hitmondatokat, amelyek, mint önbeteljesítő jóslatok a tudatalattid mélyére süllyedtek.
Felnőttkorodra beépíted ezeket a jellemedbe, meggyőződéseddé válik, észre sem veszed magadon, de ezek a gyermekkorban igaznak elfogadott programok felnőttkorodban aktiválódnak.

Nem érted, hogy miért érnek keserű csalódások , hogy a kapcsolataid miért fulladnak kudarcba?

Ha felismernéd, hogy mindez tudatalatti mintáidnak köszönhető, akkor nem a másik félt hibáztatnád, hanem megnéznéd, hogy mikor hitted el, hogy “kevés vagy”, vagy, hogy “nem érdemled meg a sikert”?

A partneredtől várod a gyengédséget, elismerést, és csalódott vagy, ha az eltervezett közös esti programotok helyett inkább a barátaival sörözni megy?

Ilyenkor elönti az agyadat a düh, és féltékenységi jelenetet rendezel, vagy mosolyogva jó szórakozást kívánsz, és egy 100 db-os papír zsebkendővel töltöd az estét?

Van egy jobb javaslatom!

Kérdezd meg magadtól:

Mennyire vagyok gyengéd önmagamhoz?

Mennyire veszem figyelembe az érzéseimet, követem a vágyaimat?

Hogyan/miként hagyom magam cserben/árulom el magam a mindennapokban?

Mikor hittem el, hogy nem vagyok érdemes a szeretetre és a megbecsülésre?

Meg fogsz lepődni, milyen sokszor történik meg az életedben, hogy megfelelésből, azért, hogy a másiknak örömet szerezz, inkább lemondasz a terveidről.

Fel kell ismerned, hogy a gyengédség önmagad elfogadásával, és az igényied elismerésével kezdődik. Amíg önmagadat nem becsülöd, addig másoktól sem várhatod el ezt.

Tehát, ha egy olyan párkapcsolatban kívánsz élni, ahol nőként tisztelnek és elismernek, akkor viselkedj ehhez méltón. Ahelyett, hogy a társadat okolnád. Ő csak éppen “vissza tükrözi” a saját önképedet. Tulajdonképpen hálás lehetsz neki ezért.

Van, amikor egy beszélgetés is elég, hogy másképp lásd a dolgokat. És most nem a legjobb barátnővel folytatott “szidjuk együtt a pasikat” beszélgetésre gondolok. Főleg nem az” öntsük ki a szívünket Anyukánknak”, vagy  egy “kedves munkatárs vállán” tipikus esetére, ami ráadásul még több bonyodalmat is okozhat.

Egy objektív, hozzáértő szakember megmutatja a teljes képet Önmagadról, és utat mutat afelé, ahová tartani szeretnél.

Egy dolgot nem tud helyetted megtenni senki. A változtatás mindig a Te kezedben van! Ezért hívják szabad akaratnak.

Ha készen állsz a változásra, tudnod kell, hogy 30-40-50 év sérelmeit, látásmódját akár percek alatt is át lehet formálni, hogy életed végre Téged szolgáljon nyertes-nyertes pozíciókban. Akkor talán még hálás leszel a hűtlen kedvesnek is, aki segített, hogy eljuss eddig a felismerésig! Ne feledd, minden csalódás magában rejti a fejlődés lehetőségét, amivel több lehetsz! És ha ezt már felismerted, akkor akár fel is mentheted magad az alól, hogy drámák és csalódások által fejlődj.

Mindig VAN VÁLASZTÁSOD!

Legyen szép napod!